Gyerty�t gy�jtunk, eml�kez�nk
Mindenszentek �s Halottak napja

Minden �vben szinte ugyanabban az id�ben �l�nk be az aut�ba, �s minden �vben szinte ugyanabban az id�ben �r�nk ki a temet�be. T�bb gyerty�t is gy�jtunk, m�sok gyerty�it is, amit a sz�l m�r eloltott, ilyenkor nem sz�m�t, melyik ki� volt.

 Ha nincs t�bb� az, akit szeret�nk, hi�nya p�tolhatatlan, ez abban a m�lys�gben rejlik, amelyben mindenki csak �nmaga, egyetlen �s k�l�n ember. Szeretteink hal�l�val az �rz�seink egy darabja is �tker�l vel�k a holtak vil�g�ba, eml�kezni viszont nem sz�gyen, nem divat - gyerty�t gy�jtani mindig lehet, mert eml�kezni arra, akit szerett�nk, j�. Mindenszentek �s Halottak napja err�l sz�l.

A hagyom�ny eredete

Mindenszentek kereszt�ny �nnep, azoknak az �dv�z�lteknek a k�z�s �nnepe, akiket nem avattak szentt�, illetve akikr�l a kalend�rium nem eml�kezik meg n�v szerint. Mindenszentek a Halottak napj�nak vig�li�ja, azaz �nnepi el�est�je, �gy a k�t nap szorosan �sszefon�dik egym�ssal.
Az �nnep kezdete a IV. sz�zadra ny�lik vissza, ekkor m�g m�jus 13-�n tartott�k Mindenszentek napj�t, majd a VIII. sz�zadban �ttev�d�tt november 1-re.

835-ben IV. Gergely enged�ly�vel J�mbor Lajos cs�sz�r hivatalosan is elismerte az �j �nnepet �s Mindenszentek az eg�sz kereszt�nys�g eml�knapja lett. Halottak napj�t 998 �ta tartj�k november 2-�n, amikor a clunyi monostor ap�tja, Odil� a Benedek-rend minden kolostor�ban �nnepi mis�ket rendelt el a halottak lelki �dv��rt. K�s�bb a benc�s renden k�v�l is meg�nnepelt�k november 2-�t, a XIV. sz�zadban pedig R�ma is �tvette ezt a gyakorlatot �s a p�p�k kiterjesztett�k az eg�sz egyh�zra. A clunyi ap�t t�bb mint ezer �ves rendelete �gy maradt fent mindm�ig, b�r az �nnep r�gen �sszef�gg�tt azzal a sz�zadv�gi szorong�sos hangulattal, amely 1000-re a vil�gv�g�t v�rta - ilyen elk�pzel�sek mellett az emberek igyekeztek "j�ban lenni" a halottakkal, illetve az elhunytak szellemeivel.

Mi�rt gy�jtunk gyerty�t?

A hagyom�ny szerint az�rt, hogy a szeg�ny, f�z�s lelkek annak f�ny�n�l melengethess�k magukat, ehhez a szok�shoz azonban t�bb n�pi hiedelem �s magyar�zat is kapcsol�dik. N�melyik szerint a gyertyagy�jt�s c�lja, hogy a vil�gosban v�letlen�l kiszabadult lelkek �jra visszatal�ljanak a maguk s�rj�ba �s ne k�s�rtsenek, ne nyugtalan�ts�k az otthon �l�ket.

A s�rok tiszt�t�sa magyar ter�leteken szok�s, a rendbe rakott s�rokat pedig vir�gokkal, koszor�kkal �s m�csesekkel d�sz�tik a hozz�tartoz�k - utalva ezzel az �r�k vil�goss�gra. A n�p ajk�n ennek a szok�snak is megvan a saj�t magyar�zata: az�rt kell megsz�p�teni a s�rokat, hogy a halottak sz�vesen maradjanak a lakhely�kben.

Mivel a n�phit szerint Mindenszentek �s Halottak napj�n hazal�togatnak az elhunyt hozz�tartoz�k, sok helyen az asztalra kenyeret, s�t, vizet, esetleg egy t�l �telt k�sz�tenek, a bukovinai magyarok k�r�ben m�g a temet�kbe is vittek ennival�t.

Aki ezekben a napokban nem tud kimenni a temet�be, az otthon gy�jt gyerty�t (katolikus k�z�ss�gekben annyit, ah�ny halottja van a csal�dnak, Zent�n pedig �gy tartj�k, hogy akinek legel�sz�r le�g a gyerty�ja, az hal meg leghamarabb a csal�dban).

A hagyom�nyos paraszti k�z�ss�gek egy r�sz�ben "a halottak het�n" munkatilalom van: nem szabad f�ldet m�velni, meszelni, mosni, k�poszt�t els�zni, hogy ne zavarj�k a holtakat.

Mindenszentek �s Halottak napja nem tartozik a hivatalos reform�tus �nnepek k�z�, mert az �ratlan szab�lyok szerint a halottakat nem emlegett�k, s�rjaikat nem gondozt�k (K�lvin a s�rok megjel�l�s�t is helytelen�tette). A halottak eml�ke el�tti tiszteletad�s a reform�tus k�z�ss�gekben �j kelet�, katolikus �s g�r�gkeleti hat�sra kialakult szok�s.

Hogyan eml�keznek m�sok?

A Halloween az egyik legr�gibb �nnep, eredete t�bb �vsz�zadra vezethet� vissza. Mai form�ja az id�k sor�n a kult�r�k (r�mai Pomona-nap, kelta Samhain fesztiv�l) �s a kereszt�ny Mindenszentek napja szok�sainak kevered�s�vel alakult ki.
Az angol elnevez�s katolikus hagyom�nyt id�z: All Hallows Eve, vagyis minden szentnek az est�je.

�vsz�zadokkal ezel�tt a mai Nagy-Britannia �s �szak-Franciaorsz�g ter�let�n kelt�k �ltek, akik a term�szetet magasztalt�k �s sokf�le istent im�dtak, de mind k�z�l legfontosabb a Napisten volt. A munk�t �s a pihen�st jelk�pezte, n�vesztette a term�st �s gy�ny�r�v� tette f�ldeket.

A kelt�k az �j�vet november 1-�n �nnepelt�k egy nagy fesztiv�llal, amely a nap-szezon v�g�t, a s�t�ts�g �s hidegs�g kezdet�t jelezte. (A hagyom�ny szerint Samhain napisten a hal�l �s s�t�ts�g isten�nek fogs�g�ba ker�lt ilyenkor.) Okt�ber 31-�n, miut�n a term�st betakar�tott�k �s a hossz�, hideg t�lre elrakt�rozt�k, megkezd�d�tt az �nneps�g. A kelta papok a hegytet�n, a szent t�lgyf�k alatt gy�lekeztek, �j t�zeket gy�jtottak, misztikus t�ncot j�rtak �s �ldozatokat mutattak be. Amikor elj�tt a reggel, a papok minden csal�dnak parazsat adtak, hogy �j t�zet gy�jthassanak, mert ez a t�z melegen tartja az otthonokat �s el�zi a gonosz szellemeket.
November elsej�n az emberek �llatb�r�kb�l �s �llatfejekb�l k�sz�lt koszt�m�kbe �lt�ztek �s h�rom napos fesztiv�lt tartottak Samhain napisten tisztelet�re. Ezek a fesztiv�lok jelentett�k az els� Halloween-t.

Egy m�ig fennmaradt hiedelem szerint okt�ber utols� napj�n a temet�k kapui kit�rulnak �s az elhantolt lelkek �tra kelnek, felkeresik egykori lakhely�ket �s megpr�b�lnak visszat�rni. Ezen a napon megsz�nnek a hat�rok az �l�k �s a holtak vil�ga k�z�tt, felborulnak a tilalmak, �s a s�t�ts�g uralkodik mindenen.
A kelt�k a t�k�letes megt�veszt�s �rdek�ben szellemnek �lt�zve par�d�ztak az utc�kon, hogy a gonoszt zavarba ejts�k, �s �r�k t�voz�sra b�rj�k.

Az I. sz�zadban a r�maiak elfoglalt�k Angli�t. Sok hagyom�nyt hoztak magukkal, melyek egyike a Pomona-nap volt, ami a gy�m�lcs�k �s kertek istenn�j�nek �nnepe november elej�n.

Az �vsz�zadok alatt a kelta Samhai fesztiv�l �s a r�mai Pomona-nap hagyom�nyainak kevered�s�vel j�tt l�tre az els� �szi �nnep, a kereszt�nys�g terjed�s�vel pedig erre �rkezett Mindenszentek �s Halottak napj�nak egyh�zi tisztelete, mindezen szok�sok pedig �sszevegy�ltek, helyenk�nt �s koronk�nt v�ltoztak az �vek sor�n.

Napjainkban a Halloween-t els�sorban a gyermekek szeretik, akik kiv�jt t�k�kb�l l�mp�sokat k�sz�tenek, �s r�miszt�nek t�n� fenyeget�sekkel (csokit vagy csalunk) h�zr�l-h�zra v�ndorolva �dess�geket "zsarolnak ki" a lak�kt�l.